Ez a mondat sok vicc forrása lehet, hiszen az anyósok tudnak alkotni, de ha családállítás szempontjából nézzük a dolgot, akkor bizony egy mama gyakran a szülők fejére nőhet és kisajátíthatja, sajátjakint tekinthet az unokájára, erről mesélek ma nektek!
Egyre több kliensem, akik nemrég váltak anyává azzal a kérdéssel fordulnak hozzám:
Mit tegyek az anyósommal, (ritkábban az anyámmal), mert nem tartja szem előtt, hogy én vagyok a gyermek anyja.
Mindennél is jobban tud mindent. Ahogy ő tudja, úgy senki más nem tudhatja.
Saját gyermekének tekinti az unokát.
Az egyik anyuka, próbálkozott azzal, hogy megbeszélte az anyóssal a problémát, és határokat szabott számára. Ez nem volt hatásos, mert igen is a mamának mindenre volt magyarázata.
„Mert csak jót akarok, én már neveltem gyereket tudom, hogy kell, van tapasztalatom. Hidd el jobban tudom.”
Ez volt az utolsó csepp a pohárban, mikor elmondta az anyósnak: az én gyerekem, én szeretném a fiaddal együtt nevelni, ha szükség lesz segítségre, szeretettel jelzem. Anyós nagyon megharagudott és háborút indított a menye ellen a férjen keresztül.
Szegény férj két tűz közt találta magát, nem irigylem őt.
Ekkor jutott oda az anyuka, hogy felhívott: segíts, kezdjünk valamit ezzel, mert nem szeretném ha tönkre menne a házasságunk, és féltem a gyermekünket is, mert nem hiszem hogy jó ez neki, hogy folyamatos feszültséget érez rajtam keresztül. Nem érezheti magát biztonságban, ha én azt élem meg, hogy folyamatosan el akarják venni tőlem, engem meg alkalmatlannak gondolnak. Tudom, hogy nem igaz, de néha majdnem elhiszem, mert majdnem belém beszélik.
Családállítást ajánlottam.
Nézzük meg anyós helyét és pozicionálását a családotokban!
Leképzés alatt szépen látszott, hogy a saját fiát nem látja, folyamatosan az unokát veszi célkeresztbe.
Összetévesztette az első elhalt gyermekével, aki lány volt. Tudattalanul azt gondolta és az játszódott le benne, hogy az unoka az ő gyermeke. Egy még mélyebb szintre is eljutottunk az anyós anyjához, aki úgy tekintet az unokájára, mintha a saját fia lenne, mert érezte, hogy az anya, az az most az anyós nincs jelen a saját fia mellett, mert az elhalt lányát gyászolja.
Jó kis transzgenerációs problémára láttunk rá.
Szakmondatokkal korrigáltuk az eltolódás okát, mindenki a saját helyére került.
Várjuk a fejleményeket
Ha nem úgy mozdul el a helyzet, hogy mindenki megtalálja a saját helyét ebben a közösségben, akkor tovább keresünk az anya oldalán.
Ott is megnézzük ezeket a transzgenerációs eltolódásokat, vagy kötődési minták hiányát.
Mennyire jó lenne, ha mindenki a saját helyén tudna maradni.
Ha magadra ismertél és megosztanád velünk a te történetedet, vagy a te
megoldásodat szívesen veszem.
