Önszeretet!

Felteszem a kérdését magamnak


Mit jelent az önszeretet?
Te tudod a választ?

Anélkül, hogy a már “hallott-olvasott spiri” mondatokat ismételnéd?

Nézem a leírt szöveget, de tekintetem vissza-vissza tér a címre és egyszer csak kiesik egy betű, az “n”.


Mit akar mutatni?
Ő szeretett?
Ki az az ő?


Ha ő nem szeretett, vagy nem úgy ahogy számomra az jó lett volna, akkor én honnan tudjam, hogyan kell azt tenni? Nincs eszközöm hozzá. Nem a felnőttnek, hanem a gyermeki résznek.

Kísérem tovább a felismerés útján


Figyelem a felmerülő érzéseket, visszacsengő programozó mondatokat,
és elindul a lavina. Nem tanultam meg saját magam szeretni, ebből kifolyólag:
    ●Nem tudom magam képviselni
    ●szégyellek segítséget kérni (Mert lehet hogy annak idején szégyen voltam valaki számára.)
    ●kommunikáció nehézség számomra (Maradj szürke kisegér, te nem kérhetsz, nem lehetnek igényeid, hallgass, te ezt nem tudhatod!)

Visszacseng egy mondat, amit sokszor hallottam gyermekként


“Húzd meg magad, örülj annak ami van, mert lehet, hogy holnap ez sem lesz, legyél hálás mindenért. ”
Egy ilyen programozó mondat után, amit időről időre hallottam, szerintetek elhittem és megtanultam, hogy én szerethető vagyok, kérhetek?


Ha nem kapom meg, akkor nincs gond, de merjek kérni!


Megtanultam, hogy
    ●megtűrt személy vagyok
    ●nekem semmi se jár
    ●főleg nem a munkám ellenértékét elkérni
    ●mindenért nagyon hálásnak kell lennem

Jó volt felismerni ezt a tudattalan hiedelmet.


Tudatos felnőtt énem elgondolta, hogy fogja ezt korrigálni családállítással. Hogy fogja megmutatni a benne élő kislánynak az ellen példát, hogy fogja erősíteni benne a következő pozitív megerősítéseket:


    ●kérhetsz bármit (Ha elutasítanak, azzal nincs gond. Lényeg, hogy merj kérni.)
    ●Ha elutasítást kapsz, nem kell szégyellni ezért magad.

Tovább gondoltam a dolgot, hogy másoknál ez hogy mutatkozhat meg?


    ●van akit túl korán magára hagytak a szülei. Ezért természetes számára , hogy csak magára számíthat.
    ●van akit megszégyenítettek, ha mert kérni. Ezért kialakult benne a csak azért is megmutatom, hogy képes vagyok rá.

Kinek is akarunk bizonyítani? Anyánknak/apánknak?

Érdemes ezekkel a sérülésekkel foglalkozni és megdolgozni őket. Ne maradjunk a sérülések és a téves programozásunk miatt kialakult hamis hitrendszerünk fogságában. Mert ezek súlya alatt azt gondoljuk, hogy a másik ember nem akar segíteni, nem számíthatunk rá, ezért vádolunk, durcásan elvonulunk, haragszunk, mert nem vagyunk elég fontosak számára, mert nem is figyel ránk valójában, csak magával van elfoglalva. Pedig csak mi gondoljuk így a fent leírtak miatt. Ha felismerted, hogy te is ebben a cipőben jársz, tudnod kell, hogy van megoldás, fontos vagy és kérhetsz.

Figyeld meg a válaszaidat, amelyek megfogalmazódnak benned:


    ●Tudsz másoktól kérni?
    ●Tudsz lelkiismeret-furdalás nélkül elfogadni?
    ●Melyek azok a hitmondatok, amelyek elhangzottak a te családodban?
    ●Meggyőződésed, amelyről szentül hiszed hogy az igaz, és abból te nem engedsz?

Van megoldás!
#családállítás #belsőgyermek

Ha tetszett, kövess minket Facebookon.
Ne felejtsd el megosztani, ha ezáltal felismerted egy barátnőd
működését. Ha olvassa, lehet ő is magára ismer. Vagy ha csak azért osztod meg, hogy segíts nekem., azt hálásan köszönöm.

Ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel
fb-share-icon