Egy hölgy érkezik hozzám, szeretnének gyermeket, de sok próbálkozás után sem jön össze.
Első kérdésem hozzá:
Voltatok orvosnál és ki van zárva a testi probléma?
Igen.
Ha már minden testi problémát kizártak, csak ezután lehet megnézni a lelki szintű lehetséges
okokat és akadályokat. Ilyenkor trauma, rossz hiedelem vagy félelem lehet a háttérben.
Családállítás keretein keresztül tudjuk megnézni a lélek mozgását ,és a lehetséges
akadályokat.
A helyzet
A hölgy egy pár éves kapcsolatban él, amely megélt már viharokat, és ennek ellenére
kitartottak egymás mellett. Leképezzük a kapcsolatukat.
Adott pár két külön világban mutatkozik meg a leképzés alatt.
A férfi
A férfi lép, közelítene, de nem tud a nő irányába lépést tenni, mintha egy falba ütközne.
Megkérdezem, hogy volt előző kapcsolata valakinek vagy abortusza, vetélés?
A válasz igen, a nőnek volt.
Az abortált gyermek
Ezután behívtuk az abortált gyermeket, és ennek a gyermeknek az apját a térbe.
Jól lehetett látni, hogy itt volt az a bizonyos láthatatlan fal, mert a nőnek az a része aki
akkor volt, amikor az abrotálta gyermekét, ő ott állt ökölbe szorított kézzel. Nagyon dühösen
nézett az előző férfire.
(Ameddig valakit egy ilyen nagyfokú düh tart fogva, addig nem lehet ott a jelenben, csak
fantomként.) Egy fantom meg nem szeretne gyereket és családot! Az akkori én kikommunikálta fájdalmát, dühét és szerelmét is, amit abban a kapcsolatban élt meg, és ami őt fogva tartotta.
Ezután le tudta zárni a kapcsolatot, és a mostani énje előtt lebomlott az a bizonyos láthatatlan fal. Így szabad utat engedve magának, hogy végre elfogadja és elfoglalja helyét a jelenlegi párja mellett. Nem összemossa őt az előző partnerrel, aki nem volt képes felelősséget vállalni, így elvetette a gyermeket.
Csak ezek után tudott megmutatkozni a gyermekvállalás. Sokan, úgy nyilatkoznak, hogy a múltat nem kell bolygatni, az már elmúlt!
Biztos, hogy elmúlt?
Ha meg nem történtté tesszük, az azért még itt van és fogva tart, láthatatlan falakat húz. Ha nem gyászolunk meg egy veszteséget az is fogságot okoz. Ha a múlt foglyai vagyunk, nem lehetünk a jelenben. Ha félelem és szégyen vesz körül egy döntésünk és tettünk miatt, akkor nem biztos, hogy
nagy örömmel adunk teret annak, hogy újra érezzük azt, hogy állapotosak vagyunk. Mert mi
van ha újra megismétlődik? Azt még egyszer nem élné túl, hogy megölje gyermekét.
(Igen, megöli gyermekét mikor abortusz mellett dönt. Hisz ő megfogant, a családhoz tartozik.
Lehet ezt szépíteni, magyarázni, indokokat felsorolni.
Semmi értelme.
Egyedüli dolog ami segít az igazság elismerése:
Igen, én tettem, én hoztam
meg a döntést!
Vállalom a felelősséget!
Nagyon fáj
Ha közel engedi magát a férfihoz, biztos hogy nem fog csalódni újra? Szerencsére ebben a helyzetben a társ már bizonyított, hosszú éveken keresztül. Ő ott van, jelen van, teszi a dolgát férfiként.
Kívánom
Hogy megnyugvást találjanak, megérkezve egymáshoz teret tudjanak engedni a
gyermekáldásnak, és elég jó szülőként folytatni közös útjukat. Minden ember más és lehet, hogy a te történeted más. Mindenkinek a saját családja és élettörténete tükrén keresztül kell megtekinteni és felismerni azokat a bizonyos akadályokat.
Csak így tud rendet teremteni.
