Rejtett agresszió kínoz…. (Vagy nem is vagyok agresszív?)

Nagyon büszke vagyok az illetőre, mert fiatal kora ellenére keresi a megoldásokat ahhoz, hogy nyugodtabbá, boldoggá tegye az életét.


Érzi, hogy ez ami most veszi körül, nem igazán jó számára, és nem tudja még hogyan kéne változtatni.

Azt ajánlom számára, hogy nézzük meg, mi ez a rejtett agresszió, hova vezet, mit mutat:


Meglepődik, mikor a leképzésben meglátja a saját tudattalanjának üzenetét. A benne élő kicsinek nincs kapcsolata anyával, ezért nagyon elveszettnek érzi magát. Szinte retteg a semmi közepén, mikor a mindennapokban egyedül marad.

Akkor ez a rettegés bekapcsol és valamit tennie kell, hogy ne érezze az egyedüllét fájdalmat és valahol azt a félelmet, amit fogantatása óta érez. Ilyenkor mit tehet? Azt mondja, hogy olyan dolgokhoz nyúl, ami pillanatnyi boldogságot hoz, és így túlélheti azt az űrt, ami pillanatnyilag utat tört magának. Ez lehet, hogy napi szinten megismétlődik és ezért indult el megoldásokat keresni, mert érzi, hogy ezt nem lehet sokáig folytatni.

Figyeljük tovább a mozgásokat és felismeri, hogy végül is semmi köze ahhoz a dühhöz, amit hordoz, az egy átvett működés, mert már az anyatejjel szívta magába.

Mikor anya terhes maradt vele, az apa lelépett, és ott hagyta őket, kiben van így agresszió?

Így az anya megélt egy nagyfokú szomorúságot, és egy olyan érzést, hogy ő nem fontos, ő eldobható, így ez egy nagyfokú dühöt generált benne, amit természetesen jól elnyomott, mert környezetének nem volt szabad látnia. Magzatként a gyermek mindezt a viselkedési formát magáénak tette.

Kész csomaggal érkezett a világba.

Anya akár mennyire játszotta a jó anya szerepet, gyermeke érezte, hogy itt valami nincs rendben, szavak és a testbeszéd mást mutat.

Lassan elér az információ hozzá, hogy mi van a bizonyos csomagban, amit örökölt, és ezt vissza is lehet adni, nem kell tovább cipelnie, és ezáltal saját életét veszélyeztetni.
Megtanulta, hogy egyedül csak önmaga segíthet a benne élő gyermeknek azzal, hogy megnyugtatja, mikor előtörnek a félelmei, és felemészti a magány.

Abban maradtunk, hogy figyeli önmagát és amikor elindul a belső düh, kicsit megáll és figyeli az érzéseket.

Most mi történt mit is érzek valójában? Mindnkinek érdemes feltenni ezt a kérdést!

Légzési gyakorlatokkal nyugtatja magát.

Azt is tudja, hogy ez egy folyamat, és nem gond, ha nem mindig sikerül. Lényeg az, hogy idővel egyre jobban tudja működtetni az önmegfigyelést és korrigálni amennyire lehet. Azt is megbeszéltük, hogy amikor egyedül van és jön az az érzés, hogy most valamit tenni kell, vagy alkoholhoz nyúlni, megpróbál nemet mondani. Megszólítja azt a kicsit, aki mindezt érzi és megnyugtatja.

Hiszek benne, hogy képes lesz apró lépésekkel közelíteni önmagához. Azért hiszem, mert saját döntés alapján jött el, és jelenik meg minden egyes alkalommal a megbeszélt időben. Mert vannak felismerések, aha élmények: „Akkor ezért tettem azt, most már értem.”

  • Mert hajlandó siker naplót vezetni.
  • Mert vannak céljai, amikért tesz nap mint nap és boldogan számol be ezekről

Tesz magáért!

Mit tanultunk ma? Miből lesz az agresszió

Mindig van kiút, ha igazán szeretnénk változtatni ,megtaláljuk a módját hogyan tegyük. A múltat csak feldolgozással lehet a helyére tenni, és nem hallgatással vagy szőnyeg alá söpréssel. Csak mi tehetünk a változásért, senki nem fogja helyettünk megtenni. Ha felismerünk valamit, akkor már nem az ellenségünk, idővel a barátunk is lehet, és előnyt tudunk kovácsolni a hátrányból.

Ha tetszik a blog, iratkozz fel hírlevélre, és elküldjük neked a friss tartalmat, amivel minden csütörtökön jelentkezem!

Ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel
fb-share-icon

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük