A családállítás rendje és törvényei

A családállítás rendje és törvényei2018-08-09T18:28:31+00:00

A családál­lítás elméletének az alap­ja, hogy a család, annak min­den gen­erá­ció­ja együtt egy úgy­n­evezett mor­fo­genetikus mezőt alkot, mely­ben min­denk­inek meg­van a maga helye. Ha ennek a mezőnek a rend­jét a család valame­ly tag­ja vagy tag­jai akár tudatosan, akár szándéko­lat­lanul megsér­tik, az a mező min­den tagjára hatás­sal lehet. A családál­lítás során az állítást vezető ezt a rend­sz­ert segít helyreál­lí­tani.

Sok­szor azon­ban nehéz elképzel­ni, mitől is sérül­hetett meg ez a mező, ha például boldog gyer­mekko­rod volt, vagy nem emlék­szel, hogy vala­ha is értek vol­na mély nyomot hagyó, komoly traumák. Ezért most szeretnénk neked megvilágí­tani a mező struk­túráját ért sérülések hát­terét.

Bert Hellinger szerint a család mor­fo­genetikus meze­jében három alapvető szabá­ly uralkodik, ezeket fogjuk rés­zlete­sen ismerten

1. Az odatartozás joga

Az első törvény anny­it tesz, hogy min­denk­inek, aki valam­i­lyen módon a család­hoz tar­tozik, joga van az odatar­tozáshoz. Ha ezt a jogot a család valame­lyik tagjától meg­ta­gad­ják, az megsér­ti a mor­fo­genetikus mező egységét, fel­borít­ja annak a rend­jét.

A család­ból kizárni, kita­gad­ni senkit nem lehet, azon­ban ha ez mégis megtörténik, annak a mező min­den tagjára nézve következményei lehet­nek.

Szin­tén az odatar­tozás jogához kapc­solódik az elengedés. Aki a sor­sa szer­in­ti éle­tide­jét letöltötte, annak joga van elmen­ni, mert betel­jesítette a sorsát. Az eltávo­zott család­tagok el nem engedése szin­tén sér­theti a mezőt.

2.  A hely törvénye

Esz­erint a törvény szerint a csalá­drend­szerbe való érkezés sor­rend­je egy­ben egy­fa­j­ta rang­sor is. Min­d­e­gy, hogy vala­ki milyen módon érkezik a rend­szerbe, az érkezés­sel egyidőben elfoglal­ja az őt illető helyet, melyet azon­ban csak és kizárólag ő töl­thet be, sen­ki más.

Ez a rang­sor szülő-gyer­mek vis­zony­ban éppú­gy fen­náll, mint testvérek között. Ha például a pár első gyer­meke hal­va születik, vagy később eltávozik, és a következő gyer­mek nem is szerez tudomást idősebb testvéréről, ő fog­ja elfoglal­ni az elsőszülött gyer­mek helyét, holott az nem az ő helye.

Hason­ló a helyzet ha például válás után valame­lyik szülő új part­nert talál — az új pár­ja nem foglal­hat­ja el a koráb­bi szülő helyét.

A hely törvényéhez szorosan kapc­solódik az adás és elfo­gadás rend­je. A rend­szer­ben koráb­ban érkező a Nagy, a később érkező a Kic­si. A Nagy ad, a Kic­si elfo­gad. Ez a rend biz­tosít­ja a mezőben a folyam­atos, felül­ről lefelé áram­lást.

3. Az adok-kapok egyensúlya

Ennek a törvénynek az egyen­rangú kapc­so­la­tok­ban van jelen­tősége, azaz párkapc­so­la­tok­ban, barát­sá­gok­ban, munkatár­si kapc­so­la­tok­ban, ahol a felek egy szin­ten van­nak. Ez a törvény talán a legkön­nyebben megérhető mind közül: ha vala­ki egy ilyen kapc­so­lat­ban kap valamit, adóssá válik. Az egyen­sú­ly fen­ntartásához neki is adnia kell.

Ez a szabálysz­erűség az, ami talán a leg­gyakrab­ban jön szem­be velünk, hiszen kapc­so­latainkban a kölc­sönös adok-kapok, az egyen­sú­lyra való törekvés szinte ösztönösen történik, nem szeretünk adó­sok marad­ni.

Ha azon­ban az egyen­sú­ly elbillen, ha az adó folyam­atosan csak elfo­gad, ám ő maga soha nem ad, a kapc­so­lat időv­el fen­ntarthatat­lanná válik, az adós nem lesz képes a rá nehezedő ter­het tovább elvisel­ni, és a kapc­so­lat végül fel­bom­lik.

Morfogenetikus mező a kapcsolatrendszerekben

Bár Hellinger alapvetően a csalá­di mezőre alapoz­va alkot­ta meg elméletét, az igazság az, hogy min­dan­nyian szá­mos ilyen mező része­sei vagyunk egy adott pil­lanat­ban. Életünk során egyes mezőkbe (pl.: isko­la, munka­he­lyi közösség, párkapc­so­lat) belépünk, majd távozunk belőlük. Ilyen esetek­ben a távozás helyet ad az utá­nunk érkezőnek, például egy isko­lai bal­lagás az elengedés része, nem sér­ti a fen­ti törvényeket.

A kapc­so­la­trend­sz­ereinkre tek­in­tet­tel tehát szá­mos mezőnek vagyunk része­sei, és ezek min­d­e­gyike hatás­sal lehet életünkre, ha ott nem a megfelelő törvények szerint foglal­ja el min­den­ki a helyét – ezért lehet a családál­lítás­nak lényegében az élet bárme­ly aspek­tusára tek­in­tet­tel létjo­go­sult­sá­ga.

Szeretnél még több hírről vagy eseményről elsőként értesülni?
Iratkozz fel hírlevelünkre további tartalmakért